Esélyt az esélyteleneknek
„ESÉLYT AZ ESÉLYTELENEKNEK”
TÁMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0008 |
A Projekt adatai:
Projekt időtartama: 2010. szeptember 1.-2012. február 29. (18 hó)
Konzorciumi megállapodás alapján két civil szervezet projektje
|
|
|
|
|
|
|
|
A projektben résztvevő személyek részletesen:
|
Munkatapasztalat |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Alapítványunk céljaihoz illeszkedés:
A projekt kidolgozása során – figyelembe véve a kiírásban foglalt keret-szabályokat – igyekeztünk egyetlen, rövid mondatban megfogalmazni a projekt és egyben szervezetünk, stratégiáját a hosszú távú célok elérése érdekében. Viták és beszélgetések során kialakult ez az egy mondat, mely így hangzik: „Esélyt az esélyteleneknek!” kissé bővebben: Olyan világot szeretnénk, ahol mindenki számára nyílik esély a méltóságteljes, emberi életre.
A fentiek megvalósításához a tervezett projekt többféle hozadékkal is rendelkezik.
- Javítja a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét, ezáltal az emberhez méltó életre való esélyeiket, ez pedig a legfontosabb kitűzött célunk.
- Fokozza szervezetünk tapasztalatait és kompetenciáját a célkitűzések eléréséhez, a hazai és külföldi „jó gyakorlatok” megismerése révén.
- Ugyancsak javítja a projektek generálásában, tervezésében és végrehajtásában való gyakorlatunkat, ezáltal segíti a forrásbevonást a céljaink eléréséhez.
- Javítja szervezetünk ismertségét, társadalmi beágyazottságát, melyek nagyon fontosak kitűzött feladatain ellátásban.
Projekttevékenység megoszlása:
- saját kivitelezés: a menedzsment, a mentorálás, az esélyegyenlőségi iroda fenntartása és az önkéntesek foglalkoztatása, valamint a szemináriumok és az előadások
- külsős munka: a képzéseket – a felnőttképzési törvénynek megfelelően – külsős munkával kívánjuk végeztetni, valamint külsős megvalósításúként képzeljük el a tanulmányutakat és a nemzetközi rendezvényeket is
A célcsoportokra vonatkozó helyzetelemzés:
- Az elsődleges (esélyegyenlőség szempontjából hátrányos helyzetűek, sérültek, fogyatékosok)célcsoportra vonatkozó megállapítások:
- Az érintettek – a bármely szempontból hátrányos megkülönböztetést elszenvedők – a legtöbb esetben nincsenek tisztában mindazon jogokkal, melyek, a törvény erejénél fogva, megilletik őket.
- Érdekérvényesítő képességük alacsony, ezért erre vonatkozó készségek fejlesztésével aktivitásuk növelése szükséges és lehetséges
- A másodlagos (beavatkozási terület munkáltatói,közhivatalok tisztségviselői, politikai döntéshozók) célcsoportnál:
- az esélyegyenlőség fogalma és fontossága kevéssé ismert; szzükségesnek látszik a fogalom minél szélesebb körű megismertetése (különösen a helyi munkáltatók és hivatalok körében);
- Fontosnak tűnik, hogy minél többen és minél aktívabban vegyenek részt az esélyegyenlőséggel kapcsolatos munkában, mert ennek során ismerhetik meg azokat a problémákat, melyek a hátrányos helyzetű csoportokat és egyéneket érik. Ilyen munka során tehetnek szert a megfelelő empátiára, amely elengedhetetlen a problémák megértéséhez és kezeléséhez.
A fentieket figyelembe véve alakítottuk ki a projekt keretében végzendő tevékenységeket és azok módszereit, ezek – hitünk szerint – megfelelő választ adnak a feltárt hiányokra és nehézségekre, így projektünk – felmérés eredményeire tekintettel – a kellő indokoltsággal rendelkezik.
Az első célcsoport helyzetét munkahelyi és életvezetési mentorálással, a digitális esélyegyenlőséget enyhítő képzéssel és önkéntes munka-kipróbálással kívánjuk enyhíteni. A projekt továbbá kialakít és fenntart egy panasz és tanácsadó irodát az ismertté vált, esélyegyenlőséget sértő esetek feltárására és kezelésére. Az iroda működését a projektben résztvevő szakemberek és önkéntesek látják el.
A második csoport attitüdjét és ismereteit előadások,workshopok szervezésével kívánja a projekt javítani.
A megfelelő, hatékony munka érdekében be kívánjuk vonni külföldi partnereink tapasztalatait, tanulmányutak és külföldi szakértők által vezetett szemináriumok formájában. A projekt megvalósítók (menedzsment, mentori csoport, pszichológus, önkéntesek) felkészültségét tréningek, szemináriumok és előadások szervezésével kívánjuk biztosítani.A projekt célja:
A projekt általános célja: a beavatkozási területen élő, hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása, hátrányaik csökkentése.
A projekt konkrét céljai:
1.A projektbe bevont, hátrányos megkülönböztetésének kitett, emberek esélyegyenlőségének javítása, mentori támogatás segítségével.
Csatlakozó indikátorok: 25 fő hátrányos helyzetű munkavállaló támogatása a projekt végéig és az utánkövetési időszakban.
2.Másutt is alkalmazható eljárások és támogatási módszerek kidolgozása.
Csatlakozó indikátorok: „Jó gyakorlatok” kiadvány elkészítése a projekt befejezéséig.
3.Hálózatépítés, együttműködés, más, az esélyegyenlőség területén működő szervezetekkel, a támogatási minél szélesebb lefedettsége érdekében.
Csatlakozó indikátorok: 10 formális együttműködési szerződés aláírása és működésének kipróbálása a projekt befejezéséig, illetve az utánkövetési időszakban.
4. Önkéntesek képzése és foglalkoztatása az esélyegyenlőség megvalósulásának civil kontrollja érdekében.
Csatlakozó indikátorok: 5 önkéntes képzése és foglalkoztatása a projekt végéig és az utánkövetési időszakban.
Elsődleges célcsoport:
A már bemutatott pályázati célkitűzéseknek megfelelően közvetlenül érintett célcsoportba azon személyeket soroltuk, akik a projekt aktív részesei. A vegyes összetételű, 25 fős csoport részben hátrányos helyzetű, részben pedig különböző fogyatékossággal élő fiatalokat és felnőtteket jelent az alábbi megoszlásban:
- 5 fő roma származású, hátrányos helyzetű utógondozott vagy utógondozásból kikerült;
- 5 fő siket, vagy nagyothalló;
- 5 fő ép értelmű vagy értelmi fogyatékos mozgássérült;
- 10 fő enyhe fokban sérült, intézeti nevelésben élő tanuló, vagy utógondozott;
A fiatalok csoportba választásában az az elv is érvényesült, hogy esetükben milyen esélye van annak, hogy egy hatékony projektmunka hatására képesek lesznek olyan készségek elsajátítására, amelyekkel maguk és csoportjuk esélyegyenlőségének aktív részeseivé válhatnak. Előfelméréseink alapján az egyes alcsoportok gondköre más és más, de mindnyájukat egységesen érintő gondkör a társadalomba való integrálódás súlyos akadályozottsága.
Szükségletek és esélyegyenlőséget érintő gondkörök:
Régiónkban a romák majd 75 százalékának legfeljebb nyolc osztályos végzettsége van. A szakiskolákban és speciális szakiskolákban tanulmányokat folytató fiatalok lemorzsolódási aránya 60-70 %-os. vagyis közülük nagyon kevesen jutnak piacképes szakmákhoz. A kedvezőtlen gazdasági és szociokulturális háttér (szülők iskolázatlansága) egyik fő oka a munkanélküliségüknek s a szegénység az oktatási elmaradottságot újratermeli. A gazdasági szakértők szerint legnagyobbrészt az alacsony iskolázottság és képzettség az oka annak, hogy a romák helyzete katasztrofálisnak mondható a munkaerő-piacon.A siketek és nagyothallókra esetében a kisebbrendűségi érzéshez általában párosul a kompetenciaérzés hiánya. Ez nehezíti a hozzáillő munkahely megtalálását, a megfelelő szakmai végzettség megszerzését. Munkavégzéssel kapcsolatban jellemző igények a hallássérülteknél a következők: szűkre szabott figyelem, mert túl sok vizuális inger nyugtalanná, szétszórttá teheti őket, mivel elsődlegesen a vizuális ingerekbe kapaszkodnak; monoton, kitartást igénylő munka tűrése; manuális jellegű munka; alapos, pontosságot és türelmet megkövetelő feladatok.
A mozgáskorlátozottak komplex szociális hátrányban vannak a társadalom ép tagjaival szemben. Számukra már a lakásból való kijutás is gyakran akadályokba ütközik. Gondok merülnek fel a tömegközlekedés, a közintézményekbe való bejutás, az oktatásban való részvétel, a művelődés, a kultúra és a szórakozás esetében is: az intézmények fizikailag megközelíthetetlen „várak”, sok-sok lépcsővel. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémáik összetettek: elsősorban anyagi természetűek, mert nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű pénz, másodsorban pedig szemlélet- és hozzáállásbeli kérdéseken múlnak
Az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos fiatalok és felnőttek csoportjára jellemző az intellektuális alulteljesítés. Az eddig ismert neuro- és pszichodiagnosztikai eljárásokkal nem mindig különíthetők el pontosan a gyengetehetségű épektől, illetve a mentálisan retardáltaktól. Iskolai és társadalmi integrációjuk minden „látványos” igyekezet ellenére stagnál. Közülük is kiemelten súlyos problémákkal küzdenek az intézményi nevelésben felnövő és onnan kikerülő személyek. A nyílt munkaerőpiacra kerülésük nehezítettsége mellett az otthonteremtés nehezítettsége is kapcsolódik
Az eredményesen záruló projektmunka közvetett hatása jóval tágabb. Projekttervünk, hogy az itt bevont és képzésben résztvevő fiatal felnőttek képesek legyenek csoportjuk társadalmi érvényesülésének, érdekképviseletének növelésére, s ezáltal az egyes hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének növelésére.
A projektben részvevők adatait:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Önkéntesek bevonása és foglalkoztatása
A projekt során 5 önkéntes bevonását tervezzük. Az önkéntesek bevonása a következők szerint történik:
1. Kiválasztás
Az önkénteseket azokból kívánjuk toborozni, akikkel eddigi munkánk során kapcsolatba kerültünk és akikről tudjuk, hogy elkötelezettek az esélyegyenlőségi kérdésekben. Ez 30-35 főt jelent, akiket felkérünk a munkára.
2. Képzés
a) Tanulmányutak a hasonló, az EQUAL program keretében megvalósuló projekt helyszínekre.
b) Esélyegyenlőségi szeminárium az esélyegyenlőséget érintő törvényi és hatósági előírásokról, illetve a „jó gyakorlatok” ismertetésével.
c) Csapatépítő tréning, az egységes csoporttá szervezés érdekében.
d) Konfliktuskezelő tréning, a feladat jellegéből következő, várhatóan súlyos viták és konfliktusok megoldásához szükséges kompetenciák elsajátítása érdekében.
3. Foglalkoztatás
Az esélyegyenlőségi iroda ügyeletét az önkéntesek látják el. Feladatuk az esetfelvétel, az előszelekció (annak eldöntése, hogy az ügy valóban az esélyegyenlőség tárgyköréve tartozik) valamint a felvett eset megfelelő kezelésének elindítása. ( a megfelelő szakember felkérése, hatóságoknál történő közben járás stb.)
Mentori csoport létrehozása és működtetése
A mentori csoport a foglalkoztatott és a munkát vállalni kívánó hátrányos helyzetűek támogatására jön létre. Az ilyen munkavállalók számára a munkahelyi, illetve hivatali esélyegyenlőséghez való jog nem nyilvánvaló, a legtöbb esetben nem is ismerik mindazon jogokat, melyek megilletik őket.
Ezért a projekt célcsoportját alkotó hátrányos helyzetű munkavállalók mellé hivatásos, professzionálisan kiképzett mentorokat rendelünk, akik munkahelyi ügyeikben, a hivatalokkal folytatott ügyintézésük során segítik őket.Mentori csoport képzése és foglalkoztatása
1) Képzés
A mentorok képzéséhez és felkészítéséhez speciális képzési formákat dolgozunk ki.
a) Tanulmányutak a hasonló, az EQUAL program keretében megvalósuló projekt helyszínekre.
b) Részvétel nemzetközi konferencián. A projekt keretében a nemzetközi tapasztalatcsere keretében konferenciát szervezünk, melyen a mentori csoport mentorai megismerkedhetnek a külföldi tapasztalatokkal az esélyegyenlőséggel kapcsolatban.
c) Felkészítő szeminárium a mentorok részére. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogszabályi háttér ismertetése, valamint a probléma pszicho-szociális hátterének ismertetése.
d) Internethasználati képzés. Az internet használata, különös tekintettel a keresők használatára, link gyűjtemények létrehozása, könyvjelzők kezelése. A képzés célja az interneten fellelhető friss információk összegyűjtése és rendszerezésének képessége, az esélyegyenlőségi munka hatékonyságának növelése érdekében.
e) Asszertív tréning a mentori csoport részére. Célja a mentorok csapattá szervezése, mentális bevonása a projektbe.
f) Tanulmányút a projektmenedzsment és a mentori csoport részére, a külföld partnerhez, az ottani helyzet, eredmények és eljárások megismerése érdekében.
g) Hálózatos együttműködések hatékonyság-optimalizálás a nemzetközi gyakorlat átvétele – szeminárium sorozat külföldi előadókkal a „jó gyakorlatok” átvétele érdekében.
2 Foglalkoztatás
a) Workshopok a mentori csoport és az önkéntesek részére, havi rendszerességgel a projekt eredményeinek ismertetése és a problémák feltárása érdekében.
b) Mentorálás. A célcsoport tagjait kiscsoportokba osztjuk, melyek mellé mentort rendelünk. A mentor segíti a csoportjába tartozókat a munkahelyi, hivatali és a mindennapi életben felmerülő problémáik kezelésében. A támogatás kiterjed – a fentieken kívül – a mindennapi életvezetés támogatására is.
A helyi aktorok számára rendezett esélyegyenlőségi képzések és akciók
1. Szemináriumok és előadások
Esélyegyenlőségi kézikönyv. A kézikönyv tartalmazza az esélyegyenlőségre vonatkozó jogszabályokat, eljárásrendeket és esettanulmányokat. Az elkészített kézikönyvet 500 példányban, ingyenesen eljuttatjuk a helyi társadalom fenti képviselői számára.
A „jó gyakorlatok” elterjesztését az indokolja, hogy az esélyegyenlőségről kialakult közbeszéd rendkívül elméleti jellegű, szinte kizárólag a jogi szabályozás és a hatósági eljárások ismertetésére terjed ki és kevés szó esik a gyakorlati megvalósításról, holott erre lenne nagyobb igény.
1. Képzési módszerek kialakítása, kipróbálása; Speciális képzési tematika kidolgozása és akkreditációja hátrányos helyzetűek számára a digitális esélyegyenlőség megteremtéséhez, mindenek előtt az internethasználat terén. Az akkreditált képzés bármely felnőttképzéssel foglalkozó szervezet számára hozzáférhetővé tesszük. Ezzel kapcsolatosan egy próbaképzést is végrehajtunk.
2. Projekt kiadvány (esélyegyenlőséggel, munkalehetőségekkel, rendezvény-műsorokkal) periodika, havi kiadásban. Elsődlegesen a projekt során tapasztalat saját esettanulmányokat, valamint a tanulmányutakon látottak publikálása a periodika feladata. A kiadványt, a projekt nemzetközi jellegének megfelelően, idegen nyelvre is lefordítjuk.
3. Előadássorozat a helyi munkáltatók HR menedzserei számára az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A program fontos része az esélyegyenlőségből fakadó tennivalók ismertetése a hivatalok és munkáltatók HR menedzserei számára, akik elsőként találkoznak a hátrányos helyzetű munkavállalókkal.