Gyermek csapat (U12)

Gyermek csapat

Gyermek csapat

 

  1. Helyzetelemzés:

Személyi feltételek:

  Pálla Zoltán

Pálla Zoltán edző

(1976.12.20.)

Tanulmányok:

Középiskola: Soproni Széchenyi István Gimnázium

Egyetem: Nyugat-magyarországi Egyetem – közgazdász szak

Sportággal kapcsolatos tevékenységek:

 

Játékos:

NB I.junior Soproni MAFC

NB II. Várpalota

Játékvezető:

NB I. A csoportos játékvezető

2007. óta nemzetközi játékvezető

Edző:

2000 óta Soproni Tigrisek SE kenguru, gyerek, kadett, NB II-es csapatainál.

Eredmények: 

Az 1992-es korosztállyal:

2002-ben Kenguru Országos Döntő 4. hely

2004-ben Serdülő Országos Döntőbe jutás

NB II-es csapattal:

2009. Hepp Kupa döntő – egyedüli amatőr

csapatként

2009. II. helyezés a Nyugat-D.túli régióban

 

Másodedző: Bíró Levente (1992.)

Kenguru korosztálytól az NB II-es csapatig a Soproni Tigrisekben járta végig a kosárlabda korosztályokat.

 

Tárgyi feltételek:

 –          Edzések a soproni BECSA-ban vannak heti 4 alkalommal, a szerdai nap kivételével. Lehetőségünk van a szombati napon is edzeni a szorgalmasabb gyerekekkel a Deák téri Ált. Iskola tornatermében.

–          Megfelelő számú bőr labda áll rendelkezésünkre, akár kétlabdás gyakorlatokhoz is.

–          Vannak labdavezető szemüvegeink.

–          Egyensúlyjavító feladatokhoz rendelkezésünkre áll „libikóka pad”, mint segédeszköz

–          A csapat minden játékosa rendelkezik saját, általa választott számozású csapatmezzel és bemelegítő pólóval.

Versenyeztetés:

–          A gyerek bajnokság szombathelyi régiós központjához tartozunk és a szombathelyi csoportban játszunk, a versenyrendszernek megfelelően a C és a D csoportban.

–          Ezen kívül folyamatosan játszunk edzőmérkőzéseket magyar és osztrák csapatokkal (amikor nincsen fordulónk).

–          Sajnos ez a korosztály a versenykiírás szerint csak 1 évet ölel fel, ezt nem tartom jónak.

Csapat:

–          A csapatban 8 gyermek korosztályú (2000-es születésű) és 6 fiatalabb (kenguru korosztályú) gyermek van. Ketten közülük átlagon felüli magassággal rendelkeznek, a többiek – még a fiatalabbak is – jó adottságokkal rendelkező, motivált, szorgalmas gyerekek.

–          Sajnos az egyik átlagon felüli magassággal rendelkező gyermek, Brand Bálint szinte egész évben sérült, fáj a sarka, mivel testnevelés órán linóleumos, kemény borítású talajon mozognak. Így őt jelenleg nem tudom használni.

Tehetséges játékosok:

            – Karsai Attila             (2000) – átlagon felüli magasságú
– Tóth Bence               (2000)
– Forstner Áron           (2000)
 Cél – átfogó terv

Kisgyerekeknél, mint edző, elsődleges feladatom a széles tömegbázis kialakítása, mely biztosítani fogja a későbbiekre a kosárlabda népszerűségét és a tehetséges fiatalok kiválasztását. Éppen ezért nem szabad ebben a korban eltanácsolni gyerekeket, hanem meg kell mutatni számukra a sport és a sportág szépségét, hogy a kosárlabdához valamilyen formában kötődésük legyen. (A későbbiekben akár játékvezető, edző, klubvezető, szponzor formájában.)

A gyerek csapatnál a célom a gyermekek testi egészségének megőrzése a fejlődésük elérése mellett, az alapvető erkölcsi normák betartása és betartatása, hogy mint sportolók mindig példát mutassanak másoknak az élet más területein is. Éppen ezért az edzéseken és a mérkőzéseken a gyerekek mellett a szülőktől is megkövetelem az etikus magatartást. Elsődleges a fair play! Mindig tiszteletre tanítom őket az ellenfél játékosaival, edzőivel és a játékvezetőkkel szemben.

Ezen a téren nagyon jó úton járunk, hiszen mérkőzéseinket már most is a jó hangulat és sportszerűség jellemzi a pályán és a nézőtéren egyaránt. A szülőktől is csak a pozitív szemléletet fogadom el a mérkőzés összes résztvevőjével szemben. A felnőttek ebben, teljes mértékben partnerek. Bizalommal vannak az egyesület iránt, és elfogadják, hogy a szakmáért az edző a felelős és ennek megfelelően mindenben támogatnak. Ennek a jó viszonynak a fenntartása is folyamatos célom és feladatom.

Mint nemzetközi játékvezető folyamatosan tudok fontos információkat szerezni a külföldi kosárlabdáról és nevelésről. Ennek is köszönhető, hogy jó kapcsolatot ápolunk külföldi csapatokkal, szervezetekkel, folyamatos megmérettetést, tapasztalatszerzést, élményeket biztosítva játékosok és edzőik számára.

A gyerekeknél összhangba kell hozni az idegrendszerüket a testükkel, izomzatukkal, mind a futás, járás, ugrás, dobás, hajítás, elkapás terén. Igen gyors a motoros tanulási képességük, sok új mozgást tudnak megtanulni. Gyorsan javul a ritmusérzékük, koordinációs mozgásuk, és egyre kevesebb felesleges mozdulatot, mozgást végeznek. A gyermek fejlődésének ezen időszakában, igen fontos a játékosság, maga a játék, mellyel elkerüljük a monotonitást az edzésen.

Ehhez:

–          olyan játékokat játszunk, melyek fejlesztik a tér- idő- ritmus érzékelését. A labdás gyakorlatokkal pedig a kétoldalúságot és a testérzékelést.

–          fontos a mozgás-koordinációs gyakorlatok, a testtartást javító feladatok elvégzése

–          különböző játékokon keresztül tanulják meg, hogyan kell egyénileg, párban és csapatban játszani

–          a labdás gyakorlás fő céljai a fentiek megerősítésén kívül a labdavezetés, dobás, elkapás, időzítés és helyezkedés.

  1. Edzések száma és ideje:

– Hetente 4 alkalom.

– A szorgalmasabb gyerekekkel lehetőségünk van a szombati napon is edzeni.

– Egy edzésre 90 perc áll rendelkezésünkre.

Az edzés általános felépítése:

– 5 perc szabad játék

– 5 perc nyújtás

– 12 perc mozgás koordinációs gyakorlatok

– 20 perc technika

– 15 perc labdakezelés, labdás ügyességi feladatok

– 10 perc küzdőképesség fejlesztés vagy vázizom erősítés

– 18 perc kosárlabda játék

– 5 perc nyújtás

  1. Éves feladatok felépítése

–          Újdonság a korosztály számára, és a legnagyobb nehézség, hogy nagy, normál magasságú gyűrűre kezdenek el kosárlabdázni.

–          Fontos alapelvnek tartom a stabil, precíz és jó alapok lerakását. Nem szabad sietni!!!
Gyakran visszatérve kell ismételni és ki kell elégíteni a gyerekek játékigényét, de nem csak a kosarazással.

–          Sokkal jobban meg kell már követelni az alapok helyes végrehajtását, tökéletesítését. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hibák kijavítására.

–          Tovább kell csiszolni és tanítani az alaptechnikai dolgokat, külön – külön és játékszituációkban.

–          Az alaptechnikákat kombinálva kell használni.

–          Növelni kell a játékosok koncentráló képességét.

–          Versenyhelyzetek teremtése az egyéni és a csapatjátékok során.

–          Egyre jobban be kell kapcsolni a védőket, akik egyre aktív szerepet kapnak.

–          A gyerekeknek nem szabad elveszíteniük kreativitásukat, sőt tovább kell fejleszteni azt. Mindemellett és összefüggésben meg kell tanulniuk kiválasztani a megfelelő és optimális megoldást a begyakorolt és megbeszélt játékszituációkból.

–          Mindvégig minden gyakorlatnál a tudatosságra kell nevelni őket, hogy tudják mit, miért tesznek, és miért úgy követeljük tőlük.

Munkaterv:

 Technika labdával:

 

  1. Alapállások – indulás – megállás – elkapás – sarkazás kombinációi.
    Mindezek gyakorlása játékszituációknak megfelelően és technikai feladatokkal kiegészítve.

 

  1. Labdakezelési és ügyességi feladatok, labdafogás, labdatartás. Egy, illetve két labdával, helyben és mozgás közben, egyre összetettebb feladatok formájában. Ki kell emelni, hogy az ujjak érintkezzenek a labdával ne pedig a tenyér.

 

  1. Labdavezetés
    – Elsődleges feladat a két kezesség elérése, ezért több időt kell szánni az ügyetlenebb

kézre 40-60 % arányban.

– Meg kell követelni, hogy a tekintet mindig fent legyen, a másik kéz pedig fedezze a

labdát.

– Nem megengedett a labdával való „tolatás”, azaz, hogy háttal vezesse a labdát

amikor védőt kap.

– Továbbra is ritmus és sebességváltással, magasabb és alacsonyabb labdavezetési

magasságokkal gyakoroltatunk.

– Egyre többször és aktívabban védőt is kell bekapcsolni a gyakorlatokba.

Gyakorlatok:

– labdás ügyességi feladatok helyben és mozgásban, egy illetve kettő labdával
– szlalomok
– hátra, elszakadó labdavezetés
– „hintacsel”
– labdás cselek (test előtti, hátmögötti, láb közötti, lepördülés)

Mindegyik cselezésnél mélyen kell lenni, nem szabad felemelkedni, ki kell belőlük gyorsítani, hogy megverjük velük a védőt.

  1. Sarkazás

– Előre – hátra 180 °-ban mindig visszatérve alapállásba

– Meg kell követelni, hogy a tekintet mindig fent legyen.

– A súlypont mélyen legyen, behajlított lábakkal, nem felemelkedve kell végrehajtani.

– Hirtelen mozdulattal a labdát mindig eldugva

– Védő bekapcsolásával mindig törekedni arra, hogy minél előbb szembe sarkazzanak

a társakkal és a gyűrűvel.

– Soha ne maradjon a játékos háttal a pályának.

 5. Átadások

Nagy hangsúlyt kell fektetni az átadások tanítására, a passzkészség fejlesztésére. Egyre erősebb és pontosabb átadásokat kell megkövetelni.

Egy kézzel:

– pattintva és pattintás nélkül

– védő mellé lépéssel, azonos kéz és láb illetve ellentétes kéz és láb tartással

– válltól indított

-„baseball” átadás

Két kézzel:

– pattintva és pattintás nélkül

– mellső átadás

– fej fölötti átadás

Átadás, labdavezetés után

Átadás, labdavezetés után elkapásból

Az átadásokat ki kell egészíteni minél több ügyességi és technikai elemmel, mint pl. hát mögötti, láb közötti, derék körüli tekerésből történő passzolással.

Ide tartozik az elkapások gyakorlása, melyeknél a két kézzel történő elkapást kell megkövetelni.

  1. Dobás

– Feladat, tovább tökéletesíteni a technikáját. Összehangoljuk a láb, a test, a kéz, a fej

kapcsolatát.

– Ügyelni kell, hogy a labda ne a tenyerén, hanem az ujjakon legyen.

– A dobáshoz tartozik a labda elkapása is, melyet ugyanúgy gyakoroltatni kell.

– Kosárlabda dobások:

– fektetett dobás „ziccer”

– álló helyből, közelről dobás „büntető”

Fektetett dobás:

Akinek még nem megy:

– továbbra is iskolázva az elejétől gyakoroljuk

– tanítása visszafelé történik a befejező mozdulattól a mozgásból történőig.

– gyűrű közeléből csak a dobás indítása és befejezése bekészített helyzetből,

állóhelyből

– előbbi alapállásból a labda felhozatalával

– dobóláb emelésének kiegészítésével

– egy lépéssel hátrébbról, hármas fenyegetéses helyzetből, az utolsó lépéssel felugorva

egy lábról

– kettő lépésnyi távolságból a két utolsó lépés kilépésével, a második megnyújtásával

és dinamizálásával

– a gyűrűtől három lépésnyi távolságból, hosszú indulással, egy leütéssel, kilépve

rendesen

 

Akinek jobban megy:

– labdavezetésből

– kapott labdából

– szemből

– sarkazásból, egy lábról

– különböző ügyességi feladatokkal kiegészítve pl. labdatekeréssel a derék körül dobás

előtt

– legügyesebbeknek gyűrű alól visszafelé

Nagyon fontos, hogy az utolsó lépés a leggyorsabb legyen és mindig dinamikus.

A játékos tekintete dobás közben mindig fent legyen, és az utolsó lépésből felfelé ugorjon.

Bal oldalról többet kell gyakorolni (40-60 %), amíg mindkét oldal egyforma biztos nem lesz meccs szituációban is.

 

Büntető – dobás:

– folyamatosan csiszolni kell a technikáját

– alapállása a hármas fenyegetés

– figyelni a helyes lábtartásra (cipők orrai párhuzamosan, térdek behajlítva előre)

– törzs egyenes, tekintet fenn

– könyök és dobó kéz csuklója a labda alatt

– támaszkéz lazán oldalt

– labda kidobása, kivezetése. A lábat és a kart együtt kell kinyújtani, dobó kezet

kivezetve és fennhagyva a célra mutatva.

Először egy lépés távolságból egy kézzel kezdeni 45°-ból, majd szemből. Utána kiegészítve a támaszkézzel. A távolságot fokozatosan lehet növelni maximum a büntető távolságáig.

Amikor már szépen és jól megy, kiegészítjük a büntető dobást a megállások utáni, és a sarkazások utáni dobással.

 

Labda nélküli kosárlabda:

 

Védekezés:

–          alapelv, a támadó és a gyűrű között maradni

–          alapállás: cipők orra, „nincs csámpázás”, térd behajlítva, törzs egyenes, tekintet fenn, megfelelő karhasználat, a labda követésével

–          közben taposás

–          átlós védő lábmunka és szembe kerülés a támadóval

–          futás – védő lábmunka – futás kombinációja

–          legyen egyre agresszívabb

–          egész pályás letámadás

–          a támadó játékos megállítása, haladási irányának lezárása

–          felvett labdára történő védekezés

–          tudatosan felvetetni a labdát a támadóval, és a passzsávokat lezárni, passzokat elvinni

–          befutás védése

–          átadások védése megfelelő karmunkával, kézváltással

–          elszakadás védése

–          lepattanó szerzés

 

Támadás:

–          sebesség és irányváltások

–          ne ácsorogjanak a pályán

–          befutás, felkészülve a labda megfogására

–          passz után ne álljanak meg

–          pályán való elhelyezkedés, legalapvetőbb az 5 szektor megismerése

–          labdaszerzés után minél gyorsabban a labda előtt futni

–          elszakadás: – pálya bármely területén játék közben

– bedobásoknál

–          elmozogni, ha nem kapott labdát és nem megállni

–          kérni a labdát a megfelelő kézzel a megfelelő helyre

–          „V”, „L” alakú elszakadások

Ezek gyakorlásához bevonunk először egy passzolót, majd a passzolóhoz is egy egyre aktívabb védőt.

 

Taktika:

–          1:1 elleni támadás

–          cél a védő kicselezése

–          minél egyszerűbb és gyorsabb kosárszerzés, a lehető legközelebbről és lehetőleg ziccerrel befejezve

–          csapatban gondolkodva, a labda nélküli játékos minél előbb kerüljön a labdás elé

–          a labdás találja meg az üres társát a pályán és keresse a labdával

–          add és fuss játék

–          megfelelő távolságot tartani a labdás játékostól (minimum 2 méter)

–          a labdavezetésnek mindig célja legyen

–          leütés nélküli játékok

–          5 szektor alkalmazása a pályán való elhelyezkedésnél

–          háromszög kialakítása a gyakorlatokon keresztül

 

A fent említett gyakorlatokat és elveket az alábbi játékhelyzetekben gyakorolják:

1:1, 2:1, 2:2, 3:2, 3:3, 5:5

Több szerepet kap a 2:1, ahol a támadókat szabályozhatjuk.

Kiegészítjük még a gyakorlatokat az 1:2 és a 3:1 felállásokkal.

A támadások után azonnal a lepattanó megszerzésére kell összpontosítani, a támadás befejezésével pedig egyből a védő feladatra.

Ebben a korosztályban még nem különböztetünk meg posztokat, tehát minden játékost mezőnyposztnak megfelelően képzünk. Erre azért van szükség, mert nem tudhatjuk, hogy melyik gyermek, milyen ütemben és mértékben fog növekedni.